A feta a legismertebb görögországi sajt. Ez egy lágy, fehér, sós sajt, amely nagyon tápláló és kiváló kalciumforrás.
A mediterrán konyha részeként ezt a sajtot számos ételben használják, az előételektől a desszertekig.
Itt van minden, amit a feta sajtról tudni kell.
Tartalomjegyzék
Mi a feta sajt?
A feta sajt eredetileg Görögországból származik.
Ez egy oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék (OEM), ami azt jelenti, hogy csak a Görögország bizonyos területein készült sajtokat lehet “fetának” nevezni.”.
Ezekben a régiókban a fetát a helyi füvön nevelt juhok és kecskék tejéből készítik. Ez a különleges környezet adja a sajt egyedi jellegzetességeit.
A feta íze fanyar és csípős, ha juhtejből készül, de enyhébb, ha kecsketejjel kombinálják.
A fetát tömbökben állítják elő, és tapintásra kemény. Vágáskor azonban morzsolódhat, és krémes szájérzetű.
Összefoglaló: A feta sajt egy görög sajt, amelyet juh- és kecsketejből készítenek. Fanyar, csípős íze és krémes állaga van.
Hogyan készül a feta sajt?
A valódi görög feta juhtejből vagy juh- és kecsketej keverékéből készül.
A kecsketej azonban nem haladhatja meg a keverék 30%-át.
A sajt készítéséhez használt tej általában pasztőrözött, de lehet nyers is.
A tej pasztőrözése után tejsavó starterkultúrákat adnak hozzá, hogy a tejsavót elválasszák a fehérje kazeinből készült alvadéktól. Ezután oltó hozzáadásával a kazein megdermed.
Miután ez a folyamat befejeződött, az alvadékot a savó lecsapolásával és 24 órán át tartó formába helyezésével formázzák.
Ha a túró megszilárdult, kockákra vágják, megsózzák, és fahordókba vagy fémtartályokba helyezik, ahol akár három napig is eláll. Ezután a sajtblokkokat sós oldatba helyezik, és két hónapig hűtik.
Végül, amikor a sajt készen áll a fogyasztóknak való forgalmazásra, a frissesség megőrzése érdekében ebbe az oldatba (az úgynevezett sós lébe) csomagolják.
Összefoglaló: A feta sajt egy kockákra formázott sós sajt. Sós vízben tárolják, és csak két hónapig érik.
A feta sajt tele van tápanyagokkal
A feta sajt egészséges választásnak tűnik. Egy uncia (28 gramm) a következőket biztosítja:
- kalória: 74
- zsír: 6 gramm
- Protein: 4 gramm
- Szénhidrát: 1,1 gramm
- Riboflavin: Az ajánlott napi bevitel 14%-a.
- Kalcium: Az ajánlott napi bevitel 14%-a.
- Nátrium: Az ajánlott napi bevitel 13%-a.
- Foszfor: Az ajánlott napi bevitel 9%-a.
- B12-vitamin: Az ajánlott napi bevitel 8%-a.
- Selenium: Az ajánlott napi bevitel 6%-a.
- B6-vitamin: Az ajánlott napi bevitel 6%-a.
- Cink: Az ajánlott napi bevitel 5%-a.
Emellett megfelelő mennyiségű A- és K-vitamint, folsavat, pantoténsavat, vasat és magnéziumot tartalmaz.
Ráadásul a feta alacsonyabb zsírtartalmú és kalóriatartalmú, mint az érlelt sajtok, például a cheddar vagy a parmezán.
Egy uncia (28 gramm) cheddar vagy parmezán több mint 110 kalóriát és 7 gramm zsírt tartalmaz, míg 1 uncia feta csak 74 kalóriát és 6 gramm zsírt.
Ezenkívül több kalciumot és B-vitamint tartalmaz, mint más sajtok, például mozzarella, ricotta, túró vagy kecskesajt.
Összefoglaló: A feta sajt alacsony kalóriatartalmú, alacsony zsírtartalmú sajt. Emellett jó B-vitamin-, kalcium- és foszforforrás.
A feta sajt támogathatja a csontok egészségét
Úgy tűnik, hogy a nyugati étrendben a sajt az elsődleges kalciumforrás.
A feta sajt jó kalcium-, foszfor- és fehérjeforrás, amelyek mindegyike bizonyítottan elősegíti a csontok egészségét.
A kalcium és a fehérje segít fenntartani a csontsűrűséget és megelőzni a csontritkulást, míg a foszfor a csontok fontos alkotóeleme.
Minden adag feta majdnem kétszer annyi kalciumot tartalmaz, mint foszfort, amely arány bizonyítottan pozitívan befolyásolja a csontok egészségét.
Az Ön számára javasolt: Miért szuper egészséges és tápláló a túró
Ezenkívül a juh- és kecsketej több kalciumot és foszfort tartalmaz, mint a tehéntej. Ezért az olyan sajtok, mint a feta, beépítése az étrendbe segíthet az ajánlott napi kalciumbevitel elérésében.
Összefoglaló: A feta sajtban kalcium és foszfor van jelen olyan mennyiségben, amely segíthet a csontok egészségének fenntartásában.
A feta sajt jót tesz a bélrendszerednek
A probiotikumok élő, barátságos baktériumok, amelyek jótékony hatással lehetnek az egészségre.
A feta bizonyítottan Lactobacillus plantarumot tartalmaz, amely a baktériumok mintegy 48%-át teszi ki.
Ezek a baktériumok segíthetnek az immunrendszer és a bélrendszer egészségének előmozdításában azáltal, hogy védik a bélrendszert a betegségeket okozó baktériumoktól, mint például az E. coli és a Salmonella.
Továbbá úgy tűnik, hogy növelik a gyulladásos választ gátló vegyületek termelését, így gyulladáscsökkentő hatásúak.
Végül, kémcsöves vizsgálatok kimutatták, hogy az ebben a sajtban található baktériumok és más élesztőtörzsek alacsony pH-n is képesek növekedni, túlélve a bélrendszerben uralkodó szélsőséges körülményeket, például az epesavakat.
Összefoglaló: A feta sajt olyan barátságos baktériumokat tartalmaz, amelyekről kimutatták, hogy elősegítik az immunrendszer és a bélrendszer egészségét, valamint gyulladáscsökkentő hatásukat.
A feta sajt jótékony zsírsavakat tartalmaz
A konjugált linolsav (CLA) az állati termékekben található zsírsav.
Kimutatták, hogy segít javítani a testösszetételt, csökkenti a zsírt és növeli a sovány testtömeget. A CLA segíthet a cukorbetegség megelőzésében is, és rákellenes hatásai is kimutathatók.
A juhtejből készült sajtok CLA-koncentrációja magasabb, mint a tehén- vagy kecsketejből készült sajtoké. A feta sajt akár 1,9% CLA-t is tartalmaz, ami a zsírtartalmának 0,8%-át teszi ki.
Bár a CLA-tartalom a feldolgozás és tárolás során csökken, egy tanulmány kimutatta, hogy a sajtkészítés során alkalmazott baktériumkultúrák segíthetnek a CLA koncentrációjának növelésében.
Az Ön számára javasolt: Halloumi: Salumiumi: Táplálkozás, előnyök, hátrányok, és még sok minden más
Ezért a feta sajt fogyasztása hozzájárulhat a CLA beviteléhez, és biztosíthatja annak minden előnyét.
Érdekes módon Görögországban a legalacsonyabb a mellrák előfordulása és a legmagasabb a sajtfogyasztás az Európai Unióban.
Összefoglaló: A feta sajt jó mennyiségű CLA-t tartalmaz, amely javíthatja a testösszetételt, és segíthet a cukorbetegség és a rák megelőzésében.
A feta sajttal kapcsolatos lehetséges problémák
A feta sajt jó tápanyagforrás. Készítési módja és a felhasznált tejfajták miatt azonban lehetnek hátrányai is.
A feta sajt nagy mennyiségű nátriumot tartalmaz
A sajtkészítés során az alvadékhoz sót adnak. Ezenkívül a sajtblokkot a tárolás során legfeljebb 7%-os sótartalmú sós lében kell tartani.
A végtermék egy magas nátriumtartalmú sajt. A feta sajt 312 mg nátriumot tartalmaz egy 1 uncia (28 gramm) adagban, ami az ajánlott napi bevitel 13%-át teszi ki.
Ha érzékeny vagy a sóra, a sajt sótartalmát úgy csökkentheted, ha fogyasztás előtt vízzel öblíted le a sajtot.
A feta sajt laktózt tartalmaz
Az érleletlen sajtok általában magasabb laktóztartalmúak, mint az érlelt sajtok.
Mivel a feta sajt érleletlen, magasabb a laktóztartalma, mint más sajtoknak.
A laktózallergiásoknak vagy laktózérzékenyeknek kerülniük kell az éretlen sajtok, köztük a feta fogyasztását.
Terhes nők ne fogyasszanak pasztőrözetlen feta sajtot.
A Listeria monocytogenes a vízben és a talajban található baktériumtípus, amely megfertőzheti a terményeket és az állatokat.
A terhes nőknek általában azt tanácsolják, hogy kerüljék a nyers zöldségek, húsok és pasztőrözetlen tejtermékek fogyasztását, mivel ezek potenciálisan fertőzöttek lehetnek ezekkel a baktériumokkal.
A pasztőrözetlen tejből készült sajtok nagyobb valószínűséggel hordozzák a baktériumot, mint a pasztőrözött tejből készültek. Hasonlóképpen, a friss sajtoknál a magasabb nedvességtartalom miatt nagyobb a kockázat, mint az érlelt sajtoknál.
Ezért a pasztörizálatlan tejből készült feta sajt nem ajánlott terhes nőknek.
Összefoglaló: A feta sajt nátrium- és laktóztartalma magasabb, mint más sajtoké. Továbbá, ha nem pasztőrözött tejből készül, potenciálisan fertőzött lehet Listeria baktériummal.
Hogyan kell enni a feta sajtot
A feta ízének és állagának köszönhetően nagyszerű kiegészítője lehet az ételeknek. A görögök hagyományosan az asztalon tartják, hogy az emberek szabadon hozzáadhassák az étkezések során.
Az Ön számára javasolt: Nem hétköznapi helyettesítő 7 gyakori tejtermékhez
Íme néhány szórakoztató módja annak, hogy ezt a fajta sajtot az ételhez adjuk:
- A kenyérre: A tetejére tegyünk fetát, locsoljuk meg olívaolajjal, és sózzuk, borsozzuk.
- A salátákhoz: Szórjuk meg a salátákat morzsolt fetával.
- Grillezve: Grillezzük meg a fetát, locsoljuk meg olívaolajjal és fűszerezzük borssal.
- Gyümölcsökkel: Készítsen olyan ételeket, mint a görögdinnye saláta, a feta és a menta.
- A tacókon: Szórjunk morzsolt fetát a tacókra.
- Pizzán: Adjunk hozzá morzsolt fetát és olyan hozzávalókat, mint paradicsom, paprika és olajbogyó.
- Omelettben: A tojásokat spenóttal, paradicsommal és fetával összekeverjük.
- Tésztára: Használja articsókával, paradicsommal, olajbogyóval, kapribogyóval és petrezselyemmel.
- Krumplira: Próbálja ki sült vagy pürésített burgonyán.
Összefoglaló: A feta sajt jellegzetes íze és aromája miatt kiváló ételkiegészítő lehet.
Összefoglaló
A feta sós, fehér sajt, lágy és krémes állagú.
Más sajtokhoz képest alacsony kalória- és zsírtartalmú. Sok B-vitamint, foszfort és kalciumot is tartalmaz, ami a csontok egészségének javára válhat.
Ezenkívül a feta jótékony baktériumokat és zsírsavakat tartalmaz.
Ez a sajttípus azonban viszonylag magas nátriumtartalmú. A terhes nőknek szintén kerülniük kell a pasztőrözetlen fetát.
A legtöbb ember számára a feta mégis teljesen biztonságos. Ráadásul számos receptben felhasználható, az előételektől a desszertekig.
A feta finom és egészséges kiegészítője a legtöbb ember étrendjének.
